Elköltöztünk.
Igen furcsa ezt így leírni, mivel nem beszélek róla sokat. Mármint az osztálytársak folyton kérdeznek, hogy milyen az új ház, és hasonlók, de komolyabban senkivel sem tudtam kibeszélni a dolgokat. Családdal sem. Anyával nem olyan közeli a kapcsolatom, mint lehetne… /Ez egy másik cikk témája…/ Dehát nem baj. Mire jó egy blog? :D
Nem tudom, leírtam-e már, hogy melyik városban laktunk, igazából nem lényeges, csak az, hogy egy 30 km-rel arrébb lévő városba járok suliba, így naponta ingáztam. Jelenleg 11-es vagyok, de már 9. óta terveztük a költözést, mivel Anya is ugyanebben a városban dolgozik, így ő is ingázott. Így nem kezdhetem úgy a sztorimat, hogy: “Az egész tavaly októberben kezdődött…”. Helyette inkább:
Az egész tavaly októberben indult be. Ugyanis házat többet találtunk az új városban, csak az első lépés az volt, hogy a miénk elkeljen. Egy olyan ismerősünkék vették meg, akikre tényleg nem számítottam. A család lányával egy társulatban énekelek, és mondták ugyan korábban, hogy költöznének, de álmomban sem gondoltam volna, hogy “hozzánk”. :) Na és hogy milyen huza-vona van ezzel a házeladással! Nem akartam elhinni, amikor október 6-án azt mondták, hogy majd talán jövő februárban jó lesz, ha költözünk. Amikor már írod alá az eladási szerződést, és minden vágyad, hogy eltakarodj abból a házból, és abból porfészek városból, a fejedhez vágják, hogy: “Á-á… Még négy hónapot itt kell senyvedned!”. Úgy voltam vele, a karácsonyt már az új házban töltjük. Há-há… Ahogy azt Móricka elképzeli… Végülis január 22-én sikerült eltűnnünk onnan, aminek nagyon-nagyon örültem.
Egyrészt: az új házunk sokkal-sokkal-sokkal (és még valamennyivel) jobb, mint az előző. A szobám ugyan kisebb, de nem bánom, mert ugyanakkora radiátor van benne, mint az előzőmben, ezáltal melegebb. :) Magasabban van a mennyezet, így nem érzem magam összezsúfolva a kis 195 cm-mel. Meg úgy összességében! Minden új, szép, modern, kényelmes, meleg (ezalatt a padlófűtést is értem, ami teljesen más hőérzetet ad).
Másrészt: a sulimtól a 30 km helyett kb. 5 km-re lakom, ami az itteni viszonylatokban nem távolság. Anya is közel lakik a munkahelyéhez (ugyan a város másik végén van, de akkor is) nem kell neki napi közel 100 km-t levezetni, megússza 18-cal.
Harmadrészt: a másik városhoz szinte semmi nem köt a társulaton és a keresztanyámon kívül, de ő szintén költözik ide! :D Házkeresés után jöhet a lakáskeresés! A társulathoz meg meg tudom oldani a kétheti egy átjárást. Így is mindig rohannom kellett a suliból az állomásra, hogy odaérjek a próbára, most annyi a különbség, hogy utána egy esti vonattal hazajövök.
Negyedrészt (ami még a harmadikhoz tartozik igazán): itt van az összes barátom, az összes bulihely, ami hozzám nőtt, meg eleve: szeretem ezt a várost!
Ötödrészt: mellékesen: itt születtem!!! :D Ugye, milyen meglepő? Kisebb koromban el nem tudtam találni, mi a fenének születtem én egy tök idegen városban, ahova osztálykirándulásra mentünk 5-ben. A válasz nagyon egyszerű: itt volt Anya nőgyógyásza… Most pedig a szülővárosomban lakom!! Lehet, hogy ezért szeretem annyira… :)
Még egy kis lelki cucc: ha nem derülne ki eléggé a blogomból… nos elég nagy Hannah Montana rajongó vagyok. Ezt persze nem értik meg azok, akik nem ismerik, csak elsiklanak felette, hogy ha valami Hannah Montana, akkor már fúj. De nem baj, ők nem tudják, miből maradnak ki! :D A lényeg: a sorozatbeli karakternek és nekem elééég sok közös vonásunk van, persze éves eltolódással. Igazából még nem ültem le nézni a sorozatot úgy, hogy: “Akkor a mai nap csak Hannah-t nézek”, pedig jó lenne, csak nincs egy szabad napom sem, így mindig csak a Disney Csatornán kaptam el. Aztán tavaly márciusban kikötötték a nyomi fiberkocsogok a Disney Csatornát /kapják be/, és hiába mondtam Anyának, hogy menjünk át máshova, nem lehetett, szerződésünk volt… Vagy valami ilyesmi. Óh erről jut eszembe:
Hatodrészt: van Disney Csatornáááánk!!! :D
Na igen, visszatérve: amikor a Jetix-en beindult a Disney-részleg, akkor hébe-hóba néztem, de nem szerettem annyira, az első két évad nekem nem az igazi. Akkor kezdtem el igazán értékelni, amikor beléptem a társulatba. Ez 2009 júniusában volt. Persze mint már írtam, nem néztem kizárólagosan, de nagyon szerettem. Sok tanácsot adott, hogy hogyan kezeljem a “kettős életem”, ami igazán nem is volt olyan kettős, mert ugyan az osztálytársaim tudnak a társulatról, de még csak 1 fellépésemre jöttek el a… a… rengetegből. /Fű, össze kéne számolni…/
Éééééééés: hogy hogy kapcsolódik Hannah a költözéshez? Itt a lényeg: a 3. évad végén ők is elköltöznek egy más városba! XD Megjegyzem: a részt nem láttam még, csak olvastam róla. Persze ez nem csak egy sorozat, ugyanis 4 azaz 4 albumot is kiadtak, minden évadhoz egyet. Bár ugyan nem voltam oda az előző városkában levő volt osztálytársaktól, mégis, amikor meghallom a következő dalt, mindig rájuk gondolok. Mármint volt ott néhány számomra fontosabb emberke is, de nagyon eltávolodtam tőlük. Persze ennek a sorozatban teljesen más szerepet tulajdonítanak, én mégis így értelmezem. EZ benne az eszméletlen.
